Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Gábor Jenő keresett alkotó
    Gábor Jenő
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Greguss Imre (1856-1910)

Életrajz

festő
Zayugróc, 1856 - Budapest, 1910

Tanulmányait Budapesten kezdte, majd Münchenben, a Képzőművészeti Akadémián tanult. Ezután Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat, majd 1884-ben hazatelepedett. Rajztanárként is működött vidéken, majd Budapesten.

Művei között: van köztük tájkép, stúdium, figurális tanulmány, sok akt, ceruzarajz, tuss, színes vázlat, gyors, pillanatnyi mozgásokat lejegyző s elmélyedő, fikszirozóbb stúdiumot jelentő grafikus lap. Nagyobb kompozíciók első ötletei. Sok temperamentummal csinált kis vázlat.

A pedagógus mögött ott volt a magasba, felfelé igyekvő művész. A csalódásával és nem sikerült álmaival. A rajztanárkodás alatt sem dolgozott kevesebbet, ha csak tehette, a legkisebb szabad idejében is szaladt vissza a pikturához. Ez a piktura azonban már nem volt az, ami a megelőző. Ezekben szinte lüktető, erőszakos a festői temperamentum. Megvan bennük a művész igazi jele: a kutató ember. Szolid és biztos tudás, sok odaadás, nehézségektől meg nem ijedő kéz, intenzív színérzés. 

Greguss Imre 1856 márc. 30-án született Zay-Ugrócon. Gyermekéveit Budapesten töltötte, tizenhét éves, amikor Münchenbe megy, hogy festővé képezze magát. Beiratkozik az akadémiára, s mindjárt elsőéves akadémista korában, egy arckép-tanulmánnyal dicséretet nyer. E tanulmányát később Budapesten is kiállítja, a Műcsarnokban (1884), ahol Zichy János gróf veszi meg. 1875-ben lát hozzá a \"Táborba vonuló 1848. honvédújoncok\" megfestéséhez, amelynek kialakulásában ott rejtőznek hazulról hozott emlékei, az a milieu, amely famíliájában körülfogta. Atyja, Greguss Lajos ugyanis honvédtüzér főhadnagy volt a magyar szabadságharc alatt. Közben, hogy e nagyobb vásznát festi, az akadémiát látogatja, ahol Brandt József és Ottó Seitz tanítványa. Kiállítja a \"Künstlergenossenschaft\" kiállításán, ahol azonban oly rossz helyre, ajtó fölé akasztották, hogy nem igen vették észre. Ugyanezen évben mégegyszer kiállítja e képet, még pedig a müncheni internacionális tárlaton, ahol feltűnik s oklevelet nyer. Mindjárt, a kiállítás első napján megveszi Lady Hamilton baden-badeni nagyhercegnő. A képen nyoma sincs az akkor divatban volt német szentimentálizmusnak s az erőltetett gondolatfestés irodalmi ízének sem. Alakjai mind érdekes karakterek, felfogásuk egyszerű, színezésük friss, az egész mintha impresszió hatása alatt készült volna. Festőtársai sok reményt fűznek a fiatal Greguss Imréhez, aki Baditz Ottóval és Herzl (Hernádi) Kornéllal triászt alkotva, a magyar genret akarják első sorban kultiválni. Azt, amire akkoriban még csak Wagner Sándor és Böhm Pál gondolt.

A Probst-kávéház volt a magyar piktorok találkozóhelye [Münchenben], akik közt ott volt Benczúr Béla, Peske Géza, Kacziány Ödön, Baditz Ottó, Tolnay Ákos, Feszty Árpád, Herzl (Hernádi) Kornél, Innocent Ferenc, Jendrássik Jenő és Greguss Imre. E fiatal csoportban a leghamarabb feltűnt tehetségűek közt volt Greguss. Gyors egymásután állítja ki a \"Künstlergenossenschaft\" tárlatain a \"Csárda előtt\", \"Bujdosó betyárok\" és \"Lókötő\" című képeket. Az elsőt, a \"Csárda előtt\" című festményt a müncheni Künstlergenossenschaft, a \"Bujdosó betyárokat\" pedig Luitpold régensherceg vette meg.

A \"Lókötő\" 1877-ben Budapestre került. Ez időtájt festette az \"Utolsó korty\" című képét, amely gróf Zichy Jenő tulajdona lett s ma a Zichy-Múzeum-ban látható. Nemsokára elkészít egy újabb magyar honvéd-sujet-et, a \"Honvéd tábor\"-t. 1877-ben állítja ki a Műcsarnokban. A nagyméretű \"Honvédtábor\" csak később készül el. Közben kiüt a boszniai hadjárat, amelyen Gregusson kívül Kimnach László is résztvett.

E hadjárat nem egy élménye képein tükröződik vissza. Sok jegyzetet, felvételt csinált útközben, katonai mozdulatok megfigyeléseit amelyeket aztán a \"Honvédtábor\" megfestésénél is felhasznált. Ezt a képet, amely 1880-ban került kiállításra, Budapest főváros vette meg.

Gregusst ebben az időben erősen ösztönzi és a maga kiművelésére hatással volt keresztatyja, a nagytudású és finomlelkű Henszel-mann Imre. Vidéken egy kis ideig Ó-Gyallán, Jászapátin tartózkodik, az 1879. árvíz alkalmával pedig Szegeden tölt hosszabb időt, mint a Vasárnapi Újság illusztrátor munkatársa. Ezidőtájt készült rajzainak egy része megjelent az \"Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képben\" című munkában. 1883-ban kiutazik Parisba, ahol a Julian-iskola növendéke s megfesti a \"Táborba induló újoncok \"-át. Ez első ily témájú müncheni képéhez hasonló, de annál nagyobb méretű. Ki is állította az 1884. évi párisi Szalonban. A kép Ráth György tulajdona lett. Parisból Velencébe megy Greguss, ahol körülbelül egy évet tölt, régi mesterek tanulmányozása közben. Hazajövet, festi meg a következő genre-képeket: \"Erdő sűrűjében\", \"Kuruc előőrs\", \"Bajtárs sírján\", \"Csárdás\". Felfogásban és megfestésben ezek a képek még egészen rokondolgok azelőtti genre-dolgaival, a \"Kártyázó parasztokkal\", amely a székesfehérvári országos kiállításon ezüst érmet nyert.

1885-ben külföldről hazakerülve jut Benczúr Gyula közelébe. A festészeti mesteriskola alakult meg akkor s Greguss az elsők közt volt, akik e mesteriskolába kerültek. Fejlett tudást, régi, jó kvalitásait hozta ide, ahol egyaránt fest figurális kompozíciókat és genre-t, alföldi, lírikus emlékeket. Ekkor történt a Lyka Döme féle freskók esete. Lyka Döme budapesti házába freskókat óhajtott s vázlatokat kért Gregusstól. A Tavasz, Nyár, Ősz, Tél szimbolizálásának készültek ezek a freskók, magyar alakokkal. Greguss eddig még nem festett falra s a freskófestés technikáját előbb mesteriskolái műtermének falain próbálta ki. Ennek egy részlete - a Tavaszt jelképző (két ölelkező alak) - ma is megvan itt, jelenleg Stettka Gyula műtermében. A freskókat, kevéssel születésük után, a háztulajdonos leverette, csak az bizonyos, hogy ebből kifolyólag érlelődött meg Gregussban a rajztanári pálya gondolata. Képeit is nagyrészt olcsón adja el, nem ért az adminisztráltatásához. Arcképeket jórészt barátságból csinált, nem nézte, ki mit fizet, pedig az 1885. évi országos kiállításon egy női arcképpel nagy érmet nyer.

A mesteriskolában festett nagyobbméretű képei közül Zách Klára lett a legismertebb (1886). Ez talán legjobb figurális képe. \"Asbóth tábornok Perednél\" s a \"Névtelen félistenek\" című festményeit kiállítja a Képzőművészeti Társulat tárlatain, amely alkalomból kiemeli az akkori kritika, hogy \"Greguss Imre csaknem az egyedüli, aki koronkint szeretettel fordul vissza nagy időkhöz\". \"Szeged szebb lesz, mint volt\" című képein a szegedi árvízről fest egy jelenetet. Azt a képet, mielőtt kiállításra került volna, mesteriskolái látogatásakor vásárolja meg a király s jelenleg a várban van.

A Benczúr-iskolát odahagyva, a kuruc idők emlékének tanulmányozásába merül. Elolvassa Thaly Kálmán munkáit, áttanulmányozza a kuruc idők viseletét s csupa ily emlékkel veszi magát körül. Ennek hatása alatt készül a \"Bujdosó kurucok\" (1890), amely a Műcsarnokban volt kiállítva (megvette gróf Zselénszky). Egyébként rajztanári vizsgára készül, még pedig jó barátjával, Horti Pállal együtt. 1890-ben megszerzi a diplomát.

Rajztanári pályáját Nagykállón kezdi meg, Zilahon és Kassán folytatja. Nagykállón festett képeit (köztük a \"Kuruc előőrs \"-öt) a Műpártoló Egyesület sorolja ki tagjai között. A kassai főreáliskolához 1892-ben került. Itt újból megfesti a \"Bujdosó kurucok\"-at, majd arcképmegrendeléseket kap s Zichy Rezső gróf családi képtárát is restaurálja. Lóstúdiumokat és lovasarcképeket fest a kassai falka-vadászok megbízásából. Megfesti a kassai 1849 ereklyekiállítás honvédrohamot ábrázoló plakátját, amelyet Budapesten is kiállít. 1899-benteljesül hő vágya: Budapestre helyezik. Ezután festi meg a \"Cinka Pannát\", amely a Műcsarnokban volt kiállítva (1900) s megvette Schlauch bíboros. Ezt követik a \"Kártyázó kurucok\" (1902), a \"Szolnoki csata\" (1902), \"Starhenberg elfogatása\" (1903), \"Rákóczi hazahívása\", Honvédtoborzó\" (1906). Egyfelől tanári hivatását látja el, másfelől sokat dolgozik s eljár esti aktra a mintarajziskolába. Nyaranta Erdély és a Balaton vidékén festeget tájképet, plen-airt, amely dolgai a Könyves Kálmán szalonjában voltak kiállítva. Halála előtt néhány évvel, két ízben is felkereste Olaszországot, ahonnét egy csomó vázlattal tért haza.

Főbb Művei:

1874. \"Arcképtanulmány.\" (gróf Zichy Nepomuk János. Kiállítva 1884-ben a Műcsarnokban. Dicséret a müncheni akadémiától.)

1875. \"Táborba induló 1848/49. újoncok.\" (Lady Hamilton badeni nagyhercegnő. Műcsarnok, Münchener Internationale Kunstausstellung. 1876-ban köszönő okmány Münchenben. Vasárnapi Újság.)

1876. \"Betyárélet.\" (Künstlergenossenschaft titkári hivatala Kiállítva Münchener Künstlergenossenschaft. Leipziger Illustrierte, Vasárnapi Újság.) - - \"Csárda előtt.\" (Lipót bajor régens. Münchener Kunstverein, Neue Wiener Illustrierte.)

1877. \"Kártyázó parasztok.\" (Strasser Izidor Budapest. Münchener Kunstverein, Műcsarnok. Ezüstérem az 1879-székesfehérvári országos kiállításon. Leipziger Illustrierte, Vasárnapi Újság.) - - \"Lókötő.\" (Szalay Imre túl. Münchener Kunstverein, Műcsarnok, Magyar Géniusz.) — \"Honvédtábor.\" (Vázlat. Dr. Szé-chy Károly, egyet, tanár. Műcsarnok.)— \"Budapest látképe.\" (Cséry Lajosné. Műcsarnok.)

1878. \"Greguss Gizella arcképe.\" (Greguss Lajos. Műcsarnok.) - - \"Magyar tánc.\" (Allegória, tempera, legyezőfestés. Ligeti Margit.)

1879. \"Dőlni Tuzlai-részlet, Bosznia.\" (Ham-pelné Pulszky Polixéna. Műcsarnok. Magyar Géniusz, Ország Világ.) - \"Zvorniki utca, Bosznia.\" (Haberern Pál dr. Műcsarnok.) -\"Tóth Gizella lovas arcképe.\" (Tóth Gizella.) - \"Kártyavető cigány leány.\" (Műcsarnoki titkán hivatal. Műcsarnok kiáll.) — \"Arckép.\" (Dr. Pulszky Károly.)

1880. \"Honvédtábor.\" (Budapest Székesfőváros. Münchener Künstlergenossenschaft. Műcsarnok. Leipziger Illustrierte, Magyar Géniusz, Jókai: 1848—49.) - - \"Erdő mélyén.\" (Van Geeder, műkereskedő München. Münchener Kunstverein. Ország Világ, Magyar Géniusz.) - \"Utolsó korty.\" (Gróf Zichy Jenő. Münchener Kunstverein, Műcsarnok. Magyar Szalon, Wiener Illustrierte.) — \"Markotányos leány.\" (Műcsarnoki titkári hivatal. Kiállítva Műcsarnok.)

1881. \"Huszár attak.\" (Gróf Andrássy Gyula. Műcsarnok. Magyar Szalon, Wiener Illustrierte.) - \"Kuruc előőrs.\" (Hajós, takarékpénztári igazgató. Műcsarnok. Katalógus.)

1882. \"Kuruc futár.\" (Műcsarnoki titkári hivatal. Műcsarnok.) - - \"Gyulai Margit arcképe.\" (Gyulai Pál hagyatéka. Adűcsarnok.) - \"Tanyai csárdás.\" (Dr. Lángh Gyula özvegye. Műcsarnok. Leipziger Illustrierte, Vasárnapi Újság.) — \"Bajtárs sírján.\" (Műcsarnok.)

1884. \"Táborba vonuló újoncok.\" (Másolat. Ráth-Múzeum. Párisi Szalon, Műcsarnok országos kiállításán nagy érem.) — \"Dinnye-csendélet.\" (Műcsarnoki titkári hivatal. Műcsarnok.)— \"Női tanulmányfej.\" (Dosek, Prága) - \"Bánó Jenő arcképe.\" (Bánó Jenő, konzul.) — \"Tanulmányfej.\" (Kosztolányi Kann Gyula.) - \"Tanulmányfej.\" (Kernstock Károly.) -\"Tanulmányfej.\" (Poll Hugó.)—\"Tanulmány-fej.\" (Zombory Lajos.) - - \"Gróf Károlyi G. arcképe.\" (Károlyi-család.) -- \"Sandwirth Elvira arcképe.\" (Sandwirth-család, Velence.) - \"Machekné Horváth Ilona arcképe.\" (Ma-chekné. 1885. országos kiállításon bronzérem.)

1885. \"Arckép.\" (Molnár, vám h. főnök.) - flArckép.\" (Asbóth János.) — \"Arckép.\" (Márkus Emília. Műcsarnok.)

1886. \"Zách Klára.\" (Wucskits, Fiume. Kiállítva Bécs, Grác. Vasárnapi Újság, Magyar Géniusz.)

1887. \"Stettka Gyula arcképe.\" (Dr. Lángh Gy. özvegye.) — \"Boszniai tájrészletek.\" (Tempera selyemre. Kállayné Bethlen Vilma grófné.)

- \"A király arcképe.\" (Közoktatásügyi minisztérium.) - - \"Az elsózott leves.\" (Műcsarnoki titkán hivatal.) — \"Kémszemle 1848/49.\" (Jókai: 1848/49. szabadságharc.)

1888. \"Csárdás.\" (Műcsarnoki titkári hivatal. Műcsarnok. Katalógus.)— \"Arckép.\" (Lechner Gyula. Műcsarnok.) — \"Szeged szebb lesz, mint volt.\" (A király tulajdona. Műcsarnok. Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képben.)

1889. \"Asbóth tábornok Perednél.\" (Asbóth János képviselő. Műcsarnok. Vasárnapi Újság.) - \"Névtelen félistenek.\" (Weber Henrik. Műcsarnok.) — \"Miklós huszárok.\" (Műcsarnok.)

1890. \"Thunkl baronesse arcképe.\" (Dr. Mechtler Leó.) -- \"Arckép.\" (Wampetics Fe-rencné.) -- \"Bujdosó kurucok.\" (Szivák Imre. Műcsarnok. Vasárnapi Újság, Magyar Géniusz.) - \"Szent György.\" (Báró Montbach Sándor.)

1891. \"Kuruc előőrs.\" (Műpártolók Egyesülete Budapest)

1892. \"Kurucok.\" (Madarassy Béla, Budapest.) - - \"A helyszínén.\" (Dr. Elischer Gyu-láné. Műcsarnok.) - - \"Dr. Elischer tanár arcképe.\" (Özv. Elischer Károlyné.)

1894. \"Zilahi házudvar.\" (Kassai Múzeum.)

1895. \"Csáky Albin arcképe.\" (Kassai fő-rcálisk.) - - \"Klimkovics százados arcképe.\" (Kassai Múzeum.)

1896 \"Kossuth Lajos arcképe.\" (Abaúj vármegye.)— \"Női arckép.\" (Greguss Imréné.)

1898. \"Tüzérek.\" (Könyves Kálmán.)

1899. \"Takács Menyhért arcképe.\" (Takács Menyhért főrendiházi tag.)

1900. \"Cinka Panna.\" (Schlauch bíboros. Műcsarnok. Vasárnapi Újság, Új Idők.)

1901. \"Zách Klára\" vázlat. (Dr. Kacsóh Pongrác.)

1902. \"Kártyázó kurucok.\" (Saxlehner Andor. Műcsarnok. Magyar Géniusz.) -- \"Szolnoki csata.\" (Kohner Adolf. Könyves Kálmán. Vasárnapi Újság.)

1903. \"Starhenberg elfogatása.\" (Uránia, Vasárnapi Újság.)

1904. \"Táncoló huszár\", \"Táncoló juhász\", \"Almádi part\", \"Csárda előtt.\" (Kiállítva és eladva Könyves Kálmánnál.)

1906. \"Csárdás.\" (Kolozsvári Múzeum. (Uránia.) — \"Honvédtoborzó\" (Solymosy L., Arad. Műcsarnok. Sokszorosítva Könyves Kálmán.)

1907. \"Balatoni naplemente.\" (Nemz. Szalon.)

1908. \"Női arckép.\" (Dérer Viola, Budapest. Műcsarnok.)

1909. \"Munkaközben.\" (Dr. Udvardy László, Eger. Műcsarnok.) — \"Honvéd-roham.\" (Ak-varell. Hentaller Lajos. 1848/49. ereklyekiállítás Kassa. Sokszorosítva Könyves Kálmán.) Ezenkívül a hagyatékában maradt 192 tájképtanulmány, 78 figurális és akttanulmány. 

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:209, Művészeti Lexikon: II/289
Külföldi: Benezit: 5/192